Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


179, Luxorból egy kartus

 Kartus (keretes) véset Luxorból

 

179--kartus-luxorbol.jpg

 

   A Nílus (Nyíl, Nyilas) Hab, folyó a hegyek felől, fentről lefele folyik, innen az elnevezés, Északon van Alsó Egyiptom, koronája a fehér korona. Délen van Felső Egyiptom, koronája a vörös korona. Hieroglif olvasataink során már találkoztunk Fehérvár és Vörösvár elnevezéssel. Ismerős? Kárpát-medencei őshazánkban is van ilyen név.

 Beírtam a képre a hangértékeket, olvassuk össze:

 

179--a.jpg

 

                                                        

Bothon, Esthon (Észak és Dél Egyiptom)

Kob-ra =( ko= kő, ország értelemmel, ra =ura) országai ura.

Napúr = Napkirály.

A Mén-honi Napura (Napkirálya)

Mása (=helyettese, helytartólya, vagy alkirály), Úr-hon ura.

Együtt olvasva:  

 Bothon, Esthon országai ura. Napkirály. A Mén honi Napkirály mása (helytartója), Úrhon ura.

 

 

Az alsó 3 jel a cserkészliliomhoz hasonló, Egy az Isten jele. A kör jele: Úr. Ebből 2 van ezért többesszámban olvasom:

Egy az Isten, az Urak Ura. (Vagyis az Egy Isten mindennek az ura.)

 

 A két kobrán koronákat látunk. 

A lexikon szerint: " Alsó-Egyiptom Egyiptom legészakibb területe, azaz a Nílus-delta. Északról a Földközi-tenger, délről Asszuán határolta. Az északi országrészé a fehér korona. Felső-Egyiptom, Egyiptomnak a Nílus-deltától délre eső területe, az első kataraktáig, vízesésig. Koronája a vörös korona.

Felső-Egyiptomot i. e. 3100 körül egyesítették Alsó-Egyiptommal, innentől a fáraót a „Két Föld” urának is nevezték, és a két országrész hatalmi jelvényeivel együtt ábrázolták."

Már foglalkoztunk az egyesítéssel: Ősúr (Ozirisz) és Ménes (Mén-ős, Narmer) idejében történt. Thot (=Tudó) békítette ki a feleket, majd utánuk ő volt az egységes békés állam elindítója.

 

2014-05-07. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és wikipédia képei. Köszönöm a képet a küldőjének. "Ingyen kaptátok, inyen is adjátok..." tovább.

 

Érdekes és eddig ismeretlen írás:

Badinyi Jós Ferenc: JÉZUS KIRÁLY A PÁRTUS HERCEG /2  Idézetek a cikkből:

"...a Mariban talált ékiratot, mely azt hirdeti, hogy: „Az Isten elsőszülöttje, aki a ‘Világ Világossága’ – En-Lil – egy napon emberi testet ölt és leszáll a Földre.” – Azt hiszem, ez az egyetlen prófécia, ami beteljesedett és így a galileai Jézusban, az Isten Fiában felismerjük a 3000 évvel előtte már imádott Világ Világosságát, a sumér hitvilág En-Liljét. Az Isten Fia embernek született a prófécia népének utódai között és „Új Szövetséget” ad a népének."

"...A következőkben ismertetem a mi saját ószövetségünk szövegét – okulásra és elmélkedésre:

"...18. Én-Ki áldotta meg – a Szövetség szerint – a Tudás Fájának országát; fákkal, növényekkel, madarakkal és állatokkal sokasítva meg azt a Föld színén és aranyat, ezüstöt, rezet és mindenféle ércet rejtett annak belsejébe. Az Ég lakói közül ls-Kur lett ezek gondozója, mert ő hozta az aranyat és az ezüstöt az Égből a Földre.

19. Aztán a négy folyó vizeit gazdagította Én-Ki bőséggel és a halak sokaságával. A vizek vigyázójául En-Bi-Lulu-t rendelte az Égből.

20. Az Em-Bar fiai pedig – a Tudás Fájának erejével – ekét és igát szerkesztettek. A Fokossal formálták azt. Elvetettek Én-Lil által a földre adott magvakat és kalászba szökkent gazdag termés ékesítette a földi mezőket. Öntözőcsatornákat is épített a Fokos és ezek gondozójául Én-Ki az égilakó Én-Kim-Du-t tette...."

"...Sumériában is és a szkíták földjein (Magyarországon is) megtalálták a régészek ezeket a leleteket, melyek legszebbjét a szkíta kincsek közölt láthatjuk. Tehát Jézus sumír – arám – szkíta hagyományismerete biztosan tudott erről az ószövetségről. De azt is jól tudta, hogy népénél a sok szenvedés a feledés fátylát borította a hagyományokra és a földön való megtelepedést, boldogságot, munkás, jó életet biztosító, de feledésbe ment ószövetséget olyan „Új Szövetséggel” kell életre hívni, mely feltámadást ad a lelki sebesülteknek. – Jézussal kell tehát vérszerződést kötni a magyar népnek is, ha letargiába süllyesztett állapotából fel akar támadni. – Igyuk tehát a kehelyből igaz magyar hittel Jézus Urunk vérét, a feltámadás vérszövetségében.

Ezt a mi ószövetségünket tartalmazó ékiratot prof. Kramer olvasta le a Philadelphiai Egyetemi Múzeumban tárolt táblákról és a „Fokos (pickax) teremtése” címen közli könyvében. (The Sumerian Mithology, Harper, NY, 1961. 51-53. oldal). – Megemlíti, hogy itt van leírva a sumír hitvilág álláspontja a világ teremtéséről és isteni megszervezéséről."

"Én vagyok az Életnek kenyere”

Én vagyok amaz élő kenyér, amely a mennyből szállt alá; ha valaki eszik a kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, amelyet én adok. az én testem, amelyet én adok a világ életéért.” (Jn 6:51)..."

Kr. e. kb. 2100 évben Sumériában uralkodó bölcs király idejéből való. A király neve Ur-Nammu. A mészkőből faragott kőtábla fényképét itt bemutatom. A legfelső részén egy hatágú csillagot látunk, melyet alul csaknem körbefog a kelő-hold (újhold) jelképe. A „hatágú” csillag közepén lévő félgömbből indulnak ki a csillagcsúcsok és alattuk, jobban mondva a félgömb alól, fénycsóvák sugároznak a csillagcsúcsok között. A fényből született világmindenség örökkévalóságának szimbóluma ez a sumír hitvilágban, mely rejteki nyelven tárja fel a hívőnek a Teremtés Titkát és az „isteni teremtő erők” létezését...

...az evangéliumokból egyáltalában nem magyarázható és indokolható Jézus azon szokása, hogy az Olajfák
hegyén lévő és a zsidók által a „korrupció helyének” nevezett Astarte templomba járt imádkozni, miként azt írva találjuk eképpen:

……méne az Ő szokása szerint az Olajfák hegyére; követék pedig Őt az Ő tanítványai is.” (Lk 22:39) – …..éjszakára pedig kimenvén, a hegyen vala. mely az Olajfák hegyének neveztetik. És kora reggel hozzá megy vala az egész nép, hogy hallgassa a templomban.” (Lk 21:37-38) – „És dicséretet énekelve kimenének az Olajfák hegvére.” (Mk 14:26).

Írhatnánk még több idézetet, Jánostól is, de ez a legutolsó, Márktól idézve, a legfontosabbnak látszik azért, mert az evangélista bizonyítja azt, hogy a Vérszövetség megkötése után mentek ki együtt az Olajfák hegyére, dicséreteit énekelve. - Önkéntelenül feltámad az emberben az a logikus kérdés, hogy: Kit dicsértek énekelve? …Milyen volt az énekük?…Kitől tanulták azt és miért énekeltek „dicséretet” éppen az Olajfák hegyén, ahol a zsidók által utált Astarte (a galileusok vallása szerinti ‘Fény-Szűzének’) temploma volt?….

...A Pártos Birodalom Kr. u. 256-ban megszűnt és uralkodtak a szászánida-perzsák. A Jézus-hitü pártos-hun-mahgar-szkíta nép északi testvérei felé vándorol és nagy részük „avarként” érkezik a Kárpát-medencébe, ahol megszületik a Nagy Avar Birodalom, akinek Bizánc hatalmas összeget fizet aranyban évi „békeadó” fejében. A „Fény-Szentháromság” hiedelme is beérkezik a Kárpát-medencébe a Jézus-hittel és a zoroasteri hagyományokkal. Fel kell ismerni tehát azt, hogy a volt Pártos Birodalom népessége a „Szent-Tüz”-i hagyományokat vallásos kegyelettel ápolta. – A züllött és gőgös Bizáncban már a judai-kereszténység volt az államvallás és Heraklios császár elrendelte a „Szent-Tüz” meggyalázását azzal, hogy mindenkinek bele kellett köpni abba. Maga is megtette ezt. Kr. u. 627-et írtak, amikor a „Szent-Tüz” gyalázás megtorlására létrejött az avar-perzsa szövetség Bizánc megbüntetésére és a hatalmas avar haderő egy „Baján-fi” vezérletével legyőzte Bizáncot és a békekötést a harc után beérkező perzsa haderő vezérére – Sarbaraz-ra – bízza a kegyelemért esedező görög követséghez intézett utasításával, maga pedig hazatér hadával. – Ez az ostrom ékes bizonyítéka annak, hogy avar őseink már Jézus-hitüek voltak és a „Szent-Tüz” nekik azt a „Fény-Szentháromságot” jelentette, amit a gnosztikusok hagyatékaként a fentiekben ismertettünk..."

Jézus önmagát „az égből alászállt kenyérnek” nevezi, de így is mondta: „Én vagyok az életnek ama kenyere, aki hozzám jő, semmiképpen meg nem éhezik.” (Jn 6:35) ...a sumírok bölcs királyának – Gudeának - ékirataihoz. Teszem ezt egyrészt azért, mert a mi „hagyománytanunk” csak Jézust és a sumír Gudeát ismeri oly „emberfiának”, akik egyformán az Istenes életben megszilárdult valóságos és igaz SZERETET tanítói voltak.

Igazságuk, amit hirdettek, örökérvényű marad akkor is, ha az emberi gyűlölet és a másokon való uralkodás kegyetlen akarata nem állandósította az emberiségnél a SZERETET királyságát. Kétezer év távolából ugyanis mind a ketten a szerető, gondoskodó, kegyelettel teli Jó-Istenről beszéltek, aki maga az Igazság. E közös tanításuk törli el a közöltük lévő évezredeket. Tekintsünk hát bele Gudea ékirataiba, most itt, e témánknál, az „életnek ama kenyere” keresésében...Gudea tanítása szerint: „a kenyér az Isten maga” ….és amint írja az itt közölt szövegében: Im-Ti-A-Ta …..Az élet vizével meghinti”…Ninda-Gis-Bi-Sum….. megtöri a kenyeret” …A-lnin-Ni-De…..Istenanyához kiált” …

Az ilyen „istenes” gondolkodás másik alapja: az „Élő-Víz”.

Jézus így tanított erről:… „Valaki pedig azon vízből iszik, melyet én adok neki, soha meg nem szomjúhozik, hanem ez a víz örök életre buzgó víznek kútfeje lesz őbenne.” (Jn 4:14)...Nyíltan hirdette a Szeretetet és itt láthatjuk ránk maradt emlékét, az élet vizének kútfejét kezében tartó Gudea szobrát. – És így tanít: „A Te szived a SZERETET kelyhe, melyből úgy kell kiáradni annak, mint a kezemben lévő pohárból az életvize árad.” Igen feltűnő a szobron az „életvíz” ábrázolása, mert a vízfolyás elleni irányban úsznak a kishalak, jelezve, hogy van élet ebben a vízben...

„Én új törvényi adok Nektek, hogy: egymást szeressétek!”...

 

A BETLEHEMI CSILLAG: Sippar csillagvizsgálójánál talált ékírásos lelet szerint: 

Nibiru” a Halakban találkozik az „Éjszakai Nappal” (ez a Szaturnusz mitikus neve) és En-Lil csillagával (ez a Jupiter).  Nibiru ilyeténképpen való megjelenése még azt is jelenti – a jövendölés szerint – hogy: „A teremtő erők könyörületesek lesznek. Jólét lesz a földön. A sötétséget legyőzi a Világosság, a romlottság megtisztul; eső és áradás lesz, a nyár zöldje télig tart, és a tél zöldje megéri a nyarat. Az országok szabadságban élnek, az Isten meghallgatja az imákat, a kéréseket megadja és a tisztánlátók jóslatai beteljesednek.”

A Pártos Birodalomnak „állami” asztronómiai intézete „Sippar”-ban tehát pontos adatokkal rendelkezett arra vonatkozóan, hogy a próféciákban egyre megismételten hirdetett „Istenfia” – En-Lil – mikor fog megjelenni a földön és az „ég csillagai csodálatos összefogott erővel fogják ezt hirdetni az egész világnak.”

Ugyanis a Szaturnusz és a Jupiter együttállása azóta is számtalan-szor megtörtént az elmúlt csaknem 2000 év alatt, és senki sem mondta ezt égi csodának. Valóban a „Nibiru” segítsége nélkül csak egy erösebben ragyogó csillag jelenik meg az égen a két említett planétánk közös sugárzásával. Viszont a bölcs sumír és pártos mágus-csillagászok nem azért adták a „Nibiru”-nak a „Sag-Me-Gar” nevet, mert az is csak egy másik „csillagocska” volt az égen, hanem azért, „mert fénye erősebb volt minden más csillagnál.”

De kik voltak a látogatók? - Az evangéliumok úgy írják: „Keletről jött mágusok”. Az egyházi ünnepek között azonban a „Három Királyok” látogatásának emléke van megörökítve és a latin szöveg „Mágus Királyokat” mond, akiket a zsidók királya, a jeruzsélemben székelő Nagy-Heródes is teljes protokoll-pompával fogadott. Arra is kell itt gondolni, hogy Heródes – királyi minőségében – semmi esetre sem fogadhatott egyszerű „zarándokokat”, akik oly tapintatlanok is voltak, hogy útjuk céljául a „zsidók megszületett királyának” adandó tiszteletüket mondták. Heródes a rómaiak szövetségese volt. Róma tette öt a zsidók királyává, a zsidók minden tiltakozása ellenére. Azt is tudta, hogy a Pártos Birodalom Róma legnagyobb ellensége. Itt tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy igen „sántít” az evangéliumi tudósítás.

De, ha megtudjuk azt, hogy Galilea héber elnevezés és ez a terület Heródes idején a Pártos Birodalom része volt, melyet Adiabene pártos királyi herceg, volt kormányzója után szintén Adiabene-nek neveztek és nem „Galil hag Gojiim”-nak, Galileának, akkor érhető, hogy Heródes teljes protokollal fogadta a szomszéd Pártos Birodalom „küldöttségét”, akik Adiabene nevű pártos birodalmi területre mentek köszönteni Adiabene-Kharax hercegnő Fiát. Mert ugye, teljesen logikátlan az a „mese”, hogy „Isten Fiának” földreérkezését – az akkor már csaknem 3000 éves jövendölés szerint – váró, nemzsidó, hanem sumír mágus-papok a „zsidók királyának” mondják Én-Lil-t, a Világ Világosságát akkor, amidőn nagyon is jól tudták azt, hogy a zsidók üldözik és pusztítják a „mágus-hitűeket”, akik a „Fény Szűzéhez” (Astarte) és a „Fény Atyához (Bál) imádkoznak a magaslatokon emelt templomaikban.

Azon ne csodálkozzanak kedves olvasóim, hogy „Galileát” Adiabene néven csak igen régi írásokban találják meg. Ez azért van, mert a keresztény ortodoxia minden nyomot igyekezett kiirtani, mely a Pártos Birodalomra vonatkozik...."

 (Aki nem hiszi, járjon utána. Kutassa fel a bizonyítékokat, vagy bizonyítékaival cáfolja ha nem így van.)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Thot