Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


20,Hufu (Kheopsz) fáraó magyar szövege

Hufu /Kheopsz/ ( Hun+fő? Fő+hun?) fáraó, az internetes lexikonban az aláhúzottra kattintva olvashatnak. 

Kr.e. 2560 körül uralkodott, zavarosan ír róla a lexikon.

"Van egy arab mondás Egyiptomban, mely szerint mindenki fél az időtől, de az idő fél a piramisoktól. A múlt századig inkább a piramisoknak kellett félniük, hiszen a jól megmunkált kőhalmok kitűnő építőanyagul szolgáltak néhány évezreden keresztül. Az elhagyatott, kevéssé ismert építményeket már az egyiptomi királykorban elhordták újabb épületekhez, de az arab korban sorra kerültek a gizehi nagy piramisok is: Kairó számos mai épülete (mindenekelőtt mecsetek, minaretek és paloták) a legfinomabban csiszolt piramis-burkolatokból készült."

Gízai Nagy Piramis a lexikonban, katt. A Gíza név magyarul ismerősen cseng: volt Géza uralkodónk. A róla elnevezett piramis a legnagyobb ismert ókori építmény. A mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében, a ma már Kairó elővárosának számító Gíza városa mellett áll, és a Föld egyik legismertebb turistalátványossága. A gízai piramismezőt alkotó három királypiramis egyike.

 

 

20--hufu.jpg

 

Felső sor: Körben a vonalak: hon, madár: magyar, csúszómászó: F, madár: magyar, a keretben:Úr.

Összeolvasva mai szóhasználattal: Magyar hon Fő-Magyar Ura

 Alsó sor:

Első jel: Hon, alatta bak-od, csúszómászó: F, madár: magyar.

Összeolvasva mai nyelvezettel: Magyar hon Bakja, Fő-Magyar ura.

 

A Nagy piramis mitől piramis? Magyarul peremes, a magyar elme találmánya! 

Egyetlen halott fáraó leletét sem mutatták be, hogy Piramisban találták volna.

A Nílus völgy magyar népe, amely valósággal tobzódott nevek adásában, ne maga talált volna nevet olyan eredeti alkotásának megjelölésére, amit már annak idején is a világ hét csodája között emlegettek?

A piramisnak mind az öt ismert neve:

 peremes,

 meredek,

 nagyúr széke,

 nagyúr kertje és

meredek csoda érthető magyarul, ezért bőségesen bizonyított dolognak vehetjük, hogy a szóban forgó csoda - magyar csoda volt.

A piramisok belsejében a csodálatos dolgok hosszú sorát fedezték fel a régészek...

Az a szokás, hogy a piramisok és a királysírok belső falait feliratokkal lássák el, igen régi és az egykorúak maguk is említik. Az egyik I. dinasztia idejéből eredő irat erre nézve tudatja velünk, hogy az Istentől eredt magyar népek kazamatáikban képbetűket vakargatnak. Szokás a halott honát beszentelni.

( Egypt. (L) Enccyclopédie par Limage. Paris, 1930. )

 



2012-03-02. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei.