Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


26, I Szenuszert fáraó magyar szövege

I Szenuszert fáraó, az internetes lexikonban az aláhúzottra kattintva olvashatnak.   

 

26--i-szenuszert.jpg

A heper+ka+ré írással miért nem értek egyet?

Első jel a ré, magyarul ÚR jel, tehát ezt olvassuk először. Mivel duplán van,

urak ura, vagy napúr jelentésű, a mondat értelmétől függően.

A szkarabeusz bogár jele heper, amit k=h p r , képúr-nak olvasok.

A kar, amely felfelé áll, Ka-nak írják, de mi látjuk, kar+áll, az összecsengés alapján,

és az eddig bemutatottak alapján is : Király.

Az egész az Úr keretben van.

Ezt csak magyar nyelven értjük világosan: Napúr Képe, a Király úr.

Eredetért katt a képre: egy egészséges, sportos testalkatú uralkodót látunk. Nem gyilkos idegbeteg kinézetű, mint más népeknél a király ábrázolások.

26--szenuszert.jpg

Második keretese (kartusa):

Első a fekete magyarok fekete kutyája, amit anubisnak, görögösen kujonnak -soknejűnek- neveznek.

A n b/p s = A nép őse. Ezt a Kampós jel alátámasztja, S, ős értelemmel.

Következő négyes jelcsoport: szem alak= Úr

félkör = T/D a mondat értelme szerint,

majd Szí és a hullámvonal Ne.

Az egész úr keretben van.

Összeolvasva: A nép őse, Urad színe.

Megtudtuk, hogy a Szenuszert néven uralkodó főúr = f-r = Fő-Ra = Fő - úR is magyar király volt.

Isten képe, azaz helyettese a földön, király volt, a nép őse, ez a hitük szerint az Isten akaratából történt.

A fáraó nevével egy melldíszt is találtak, Sit-Hator-Junet nevű hercegnő sírjában, El-Lahun-ban.

Junet = JÓ NŐ.

El- Lahun: FŐ-LÓHON. Sok mást is ír a lelet...

 

121,Az Isten neve írása, katt a címre.

Sok változatban történt, de csak a magyar logika érti meg.

A tehén szót Egyiptomban TEHENU (TE-E-NU) alakban írták. Benne észrevehetjük a ,nő' szóval összecsengő NU részleget. S talán nem tévedünk, ha az istenanyával kapcsolatban az összecsengés alapján a szimbólumot -Te Jó Nő- értelemben olvassuk, minthogy az anyaisten Jó Nő (Juno) nevét ismerjük.

Az atyaisten nevének írására leggyakrabban a tehén partnerét, a bikát szerepeltették, amit Egyiptomban ,bak' néven emlegettek. A szent bikát APIS-nak nevezték és feltételezték, hogy benne -Apád- Isten (Úr) lelke lakott .

Sokszor ábrázolt állat az oroszlán volt, melynek neve Mezopotámiában és Egyiptomban egyformán uR-MAKH vagy MAKH-UR: Magyar .

Csakhamar új állatokat is szerepeltettek erre a célra, elsősorban a szamarat és az egeret, melyek az összecsengés alapján írták a napisten Szemúr illetve Égúr nevét. 

A szkarabeusz: Ez a rovar petéjét hulladékból alakított kis golyóba tojja bele és napi ügyködése közben a golyót két lábával maga előtt tolja. A golyót a nap képének (Ur) fogták fel, az állat lábait karoknak (A KARA) és úgy vélték, ez a bogár figyelmeztet, hogy arra kell gondolni, aki az Urak ura.

Mikor széttárta szárnyait, a szárnyak a MAT írásjelet idézték, amihez AR, fejét- hozzáolvasva, megint az isten nevét találták: MATAR.

2012-03-04. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és Wikipédia képei.