Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


76, Ozirisz 21

Ozirisz a lexikonban (katt). Az  Ozirisz szó az eredeti nevének görögösített alakja. Több kísérlet történt neve eredeti kiejtésének rekonstruálására és jelentésének megfejtésére. 

Napúr,76-ozirisz.png

Trón(ja ura)+ béke ura. Többféleképp tudom értelmezni, de világosan magyar nyelven érthető, szinte mindegyik olvasatom rokonértelmű szó:

Ha a szemet napszimbólumként olvasom, a trón napura = Napkirály.

Ha a szemet dupla úrjelnek olvasom, többesszámot jelent, a trónon királyok ülnek: Király Urak Ura.

Ha a trónt széknek olvasom: Szék+úr.

Ha a trónt us, ős jelnek olvasom: Ős+úr.

Idézet a lexikonból: "...az elhunytak könyörületes bírája, az alvilág életet adó ura is, tőle ered a termőföld termékenysége, és ő tanította meg a földművelésre az emberiséget. A halál utáni élettel való kapcsolata miatt összefüggésbe hozták a természet körforgásával is, különösen a növényzet évenkénti megújulásával és a Nílus áradásával, ezáltal az áradás kezdetét jelző Szíriusz csillaggal és az Orion csillagképpel is...Nevezték „az élők urának” is, mivel a túlvilágra jutott elhunytakat élőknek is hívták,... „a szeretet urának”...„örökké jóságosnak és fiatalnak”... „a csend urának” is.

Az elhunyt uralkodókat Ozirisszel azonosították – úgy tartották, ahogy Ozirisz feltámadott a halálból, úgy nyerik el ők is az örök életet.

(Mintha a kereszténység tanítását olvasnánk...de tudjuk, ebben hittek az ősi magyarok Jézus születése előtt sok ezer évvel. Ezer évvel Jézus után Szent Istvánt Apostoli királynak nevezték, Róma püspökét csak apostol-utódnak, Péter utódjának.)

Ozirisz másik honlapon (katt).

147,Ozirisz és A-mén katt a címre. A magyar-hun testvériség kialakulása Egyiptomban a II. dinasztia alatt ment végbe, melynek eredményeként a hun elem teljes jogegyenlőséget nyert és a Deltában visszavette politikai vezető szerepét. A legjellemzőbb újdonság mind a két helyen az volt, hogy a politikai katonai egyesítés idejének hőseit, északon Ősurat (Osirist), délen Ménest, istenekké nyilvánították s egyre nagyobb bensőséggel kezdték tisztelni. A személyük köré fonódó történeti eseményeket átfogalmazták és azokat is a vallás szerves részévé tették. Így a vallás keretében kétféle történeti tudat, kétféle hagyomány őrződött meg hunoknál és magyaroknál.

Ő lett a kézikönyvekben található ábécés átírás szerint:

MAKERU: Magyar

OSIRIS ANI MAKERU: Ősúr hun-magyar,

RA OSIRIS: Úr Ősúr,

UNNU-F-RIU: Hon főura,

UNNO-PH-R-IS: =Hon Főúr Ős,

SEKER: Székúr,

UN-NEF-ER: Hon Napúr,

USER: ~Ősúr,

ASAR: -Az Úr-,

TEM: --Szem-

HAPI RA: -Habi Úr- azaz a Nílus ura,

TAHERSTANEF =Társult a nappal, stb.

 

73--ozirisz-21.jpgMost olvassuk a hieroglifáit:

Ős úr (értelemhatározó az ülő úr jel, hogy róla van szó, nem istenről).

Az első jel trón ábrázolás:  trón ura.

Alatta nép jelentésű edény, majd csúszómászó f és a fordított pohár T/D. Vízszintes  jel a hon, haza jele.

Ősúr, a nép feje a honában. 

Képírás: Napúr. Kobra a korona elején: ureus = ősúr.

Úr korong a koronában, alatta a kusok szimbóluma a kos jele.= Kusok ura. (Északon is volt Kusföld, a bibliai Goshen = Kos helye.)

Füle alakja úrbot = Árpád ez összecseng a vízözön utáni Árpádok haza szervező és benépesítő tevékenységével. A nemes kendő a korona alól a vállára lóg. Összeolvasva: ÁRPÁD NEMZETE.

1 szem+ 2 orr +3 szakáll, régiesen kapes összeolvasva: SZEMÚR KÉPE EZ. Vagyis Isten képe, helyettese, tehát nem isten.

Nem a honvisszafoglaló Árpádra kell gondolnunk, aki Atilla királyunk leszármazottja volt, hanem a vízözön utáni Árpádra, akinek nemzetsége betelepítette emberanyagával a Termékeny Félhold területét, és megszervezte az újrakezdést. 

Erről bővebben olvashatnak:

158, Az őshaza északi felének benépesítése a Régi Keleten 1, Az őshaza néptörténete

159, Árpád neve a Régi Keleten

160, Árpád jelentősége a Vízözön után

Részlet  a cikkből:

 

a-1-arpad-nemzete.jpg

Ez a szervező nép a Kaukázus vidéki Árpádok magyar népe volt. Igaznak bizonyult eszerint az a régi feljegyzés, amely szerint a:

Piros betűk: női alak olvasata:NU-KETE-KET

Zöld betűk: URBOT NEMSETE, USUK KETE

Kék betűk: HAS-A-BA MENT.

Összeolvasva a képírást:

A nyugatikat Árpád nemzette; ősük két hazába ment.

"...van ott egy Oltu és egy Maku helynév is, amely az európai Magyarország Olt és Makó régies alakjával megegyezik."

 

161,Araxes = Öreg Sas munkája

162, Az őshazánk déli felének benépesítése a Régi Keleten

Részlet a ckkből:

"... magyar helynevek: MÁT-AR (=Mátra),

MED-ER(=Megyer),

SAM-RE (Szemúr),

AK-SUM (Égszem),

SEMI-EN (Szemhon, Semjén),

SEM-ADA (Szematya),

DE-RA (=Derű),

NÁD-ER (Nagyúr, Nádor),

DAB-RA (=Debrő),

MEN-AR(=Ménúr),

MED-ER(=Megyer),

KAP-SO-UAR(=Kapos-vár),

TURDA(=Torda),

BUNDÁS(=Bundás), ABU-ZABÁD,

TAMB-URA(=Tambura), ABA-URUK(=Aba-úr),

SAATA(=Sáta), LOKA(=Laka), JOKAU(=Jókai).

164, A magyarok északra vonultak

Részlet a cikkből: " A kivándorlókat nappapok vezették új hazájukba (Neubert Otto: The valley of the kings. London, 1957. 287.old.), ahol azok megérkezésükkor öt várost alapítottak.

Az első és legrégibb városuk ERI-DU, az akkor még mélyen a szárazföldbe benyúló Perzsa-öböl partján állott.

Nevében tó partján lévő földrajzi fekvése tükröződik: -Uri Tó.

Második alapításuk a közvetlen közelben lévő UR: -Úr város volt, amelynek romjait ma is Mughernek(=Magyarnak) nevezik.

A hátralévő három város: A-SM-AR,(= A+szem+úr)

SAM-ARRA (= Szem+ura)

és MADHAR-AYA (= Magyar+helye)

alapítói is a napisten tisztelői voltak, tekintve, hogy azok nevében is Szemúrra illetve Magúrra történik utalás.



Más történetírók URUK, LAGAS és LARSZAMot említik. Uruk a Bibliában Erek, a német kutatók szóhasználatában Warka. Annyit tudunk róla, hogy ötszáz éven keresztül az újonnan érkezők vallási és kulturális központja maradt. Nevében kétségtelenül az URUK = Úri Kő, azaz úri otthon, árja föld nyert megörökítést.

Lagas nevében a Kr. e. évezredekből dokumentálható Lak szavunkat látjuk, összekapcsolva Ház szavunk régies alakjával, Lagas =Lakó Ház-, Lakás értelemben.

Larszam(=Látó+szem) nevében ismét a napisten Szem nevét látjuk.

A beérkezettek röviddel utóbb további gyarmatokat létesítettek. Ezek között a legnevezetesebbek voltak: S-URU-PPAK, ahol a legrégibb mezopotámiai íróiskola működött, ez volt Surupak=aS-iRó-Pap =Az Író Papok- városa.

NIPPUR vagy NAPúR pedig egész Dél-Mezopotámiában a napvallás központja lett.

 A gyarmatot összefoglaló néven a napisten SUM-ER: Szemúr országának nevezték, de hívták ARI-KInek: Úri Kőnek azaz árja országnak és KI ENGIRAnak, azaz -Hungáriának is...."

A népet így írják: KANGAR = HUNGÁR!

165, A magyar telepesek Afrikából hajókon érkeztek Mezőföldre (Mezopot-amia)

(A fent kattintással elérhető honlapon, több mint 250 alcímben a menüben bizonyítékokat, rovásírás leleteket találnak, magyar olvasatukkal a világ magyarok lakta tájairól.)

2012-06-11. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar hieroglifák olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel. Képek az internet szabadon bemutatható képei, és wikipédia képei. 

 

 

Rovás ajánló:

29,A nagyszentmiklósi kincsek 4. Az aranytálca bal képének betűi

30,A nagyszentmiklósi kincsek 5. Arany tálca olvasatának rövid összegzése