Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


96, Ergamenész, Meroe magyar királya

Egy fiatalabb lelet olvasata:

 Ergamenész = Napország éke, Amén király is magyar volt (Katt az aláhúzottra,a lexikonban olvashat róla.) Kr.e. 270-260 körül uralkodott, fekete Magyarországon. (A magyarok meghódították kusföldet, katt.)

A Napotthonban (Napata) és Magyar- Otthonban (Magaria) letelepedett Amén-papok is zavartalanul bűvkörükben tartották híveiket, gondosan ápolva azt a hiedelmet, amely szerint Isten a papok szájával közvetíti a földieknek szóló parancsait. (Katt az aláhúzottakra.) Erre volt Fekete kanász széke tartomány is. (katt).

 A papok ezen a módon a világi dolgokba is hatékonyan betudtak avatkozni, amint ez a királyválasztások alkalmával jól megfigyelhető.
A királyjelölteknek meg kellett jelenniük Magyar- Otthon székhelyén, az Arany Templomban, egy istenszobor előtt, amelynek fejét és karját egy titkos helyről mozgatni lehetett. Amikor aztán a papok királyjelöltje került a szobor elé, a szobor hirtelen megelevenedett és karon fogta a jelöltet. Ezt az "égi" megnyilatkozást az odasereglő papság és katonaság azonnal értelmezte: íme, Isten az illetőt választotta ki földi képviselőjéül.

Az ilyen beszélő, intő, üzenő és karon fogó szobrokon keresztül a magáriai Amén-papok a nekik nem tetsző elaggott vagy kellemetlenkedő királyt el is tudták távolítani trónjáról. Isten nevében megüzenték neki, hogy már lejárt az ideje és - végezzen önmagával! A királyok babonás félelmükben eleget is tettek az égi intésnek
Idővel azonban akadt egy ARQ-AMEN nevű bizonyára 'Öreg Amén' király - a görögök Ergamenese - aki ellenszegült az isteni intésnek. Nem mérgezte meg magát, hanem katonáival berontott az Arany Templomba és az ott lévő, hatalmukkal visszaélő papokat összekaszabolta. A királyválasztási szertartást ezután módosították.



Nézzük Ergamenész = Öreg Amén magyar király kartusát, keretesét és piramisát az aláhúzottra kattintva. 
 

 

beolvasas0052.jpg

 

Első keret írása:

Khnumibré elnevezését én másképp fordítanám:

KH NUMIB RÉ = Núbia -kő (ország) URa.

A hieroglifák alapján: első az úr jele.

A második és harmadik: Nubia éke. Az egész keret jele ÚR, ura jelentéssel.

Mindkét olvasatom rokon értelmű, és ugyanazt jelenti. (Napország éke, ura.)

Második keret írása:

Arqamaniqo elnevezésű hieroglifák szerintem magyarul olvasva mást írnak:

Első három jel: A+Mé+N.

Utána az ember alak Úr,

Követkerő kör jele: az, úr, öR, er szótagot írja.

A két edény hieroglifikus jele Ká, eK vagy Gé, eG szótagot vagy hangot írja.

Az egész az ÚR keretben van.

Összeolvasva: A+Mén+Úr ÖR+EG+úr = mai szavunkkal: a Mén úr az öreg úr.

Görögül Meroéban = Magyar-otthonban magyar nyelven használták a magyar rovásírást. Elsőként és fejtettem meg az egyik töredéket, olvasatához kattintsanak az aláhúzottra.

Rovásírás Magyar-otthonból ( Meroéből) Kr.e. kb. 230-ból.) (Katt.)

beolvasas0039.jpg



A szöveget a betűk állása szerint fentről kezdjük, és visszafelé, jobbról-balra olvassuk. A címre kattintva a rovasoldal.eoldal.hu lapon részletezve olvashatják, de kimásolva egy dokumentumba, felnagyítva jobbról-balra , fentről lefele olvassuk.

Ajánló a témáról:

"Három ókori szobrot fedeztek fel Szudánban, s a régészek reményei szerint a leletek révén sikerül megfejteni az afrikai kontinens egyik legősibb nyelvét..." (katt az idézetre.)

"A Kusita Királyság fénykora (katt az idézetre)

Régen Ta-Szetinek, Íjak Földjének hívták a Nílus első kataraktájánál fekvő területet..."  
én már írtam, Ta+szeti = ta, talaj. Szeti, setét és hieroglifán mutattam a bőr jelét, tehát a helyes fordítás a véleményem szerint: Sötét bőrűek földje.

 

 

2012-08-01. (Másik honlapról emeltem át ie az olvasatot mely először 2012-01-27. került bemutatásra.
Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható művei. Képek az internet szabadon bemutatható képei.)
A jelek hangzós átírásai szabadon bemutathatók a honlapra való hivatkozással.
 

 

Ezen a honlapon több ezer éves magyar szövegeket olvastunk. Ideje félre tenni azt az elképzelést, hogy a Halotti beszéd, vagy a Tihanyi alapítólevél az első írásos magyar nyelvemlékünk, és mai fülnek érthetetlenül beszéltünk.

  Ki kell javítani a tankönyvekben: Halotti beszéd, a Tihanyi alapítólevél csak a  latin betűs írásunk első fennmaradt emlékei. (Katt az aláhúzottra.)